A Sóballa tanösvény a világviszonylatban egyedülálló pannon szikesek legfőbb elemét, a klasszikus fehér vizű szikes tavi vízi élőhely együttest és a környező szikes élőhelyeket, a jellemző növény és állatfajokat mutatja be élményszerűen közeli módon, a Böddi-szék peremén.
A Böddi-széki gyepterületeket igen változatos élőhelytípusok alkotják. A szikes vízállások szegélyeit évenként változó széles sávban magyar sóballa és sziki bajuszpázsit alkotta szikes tavi iszapnövényzet lepi el nyár végére. A mederöblözetekben helyenként szikes mocsári növényzet húzódik meg. A zsiókás-nádasokra máshol oly jellemző kisfészkű aszat a Böddi-széken kevés helyen fordul elő. A kissé magasabban fekvő mederrészen szikes réti növényzet jelenik meg, jellemző pázsitfűfaja a fehér tippan, amely júniusban sokszor gyűrűszerűen övezi vöröslő bugájával a mocsári élőhelyfoltokat. A szárazodó szikes réteken a fehér tippan helyett a közönséges tarackbúza, máshol, üdébb élőhelyeken a réti ecsetpázsit jelenik meg domináns fűfajként. Ősszel viszont a sziki őszirózsa lila virágtengere veszi át az uralmat a réti növényzetben.
A szikes vízállások kiszáradó peremén só válik ki a talaj felszínén. A mézpázsitos szikfok és a szinte csak a pozsgás zsázsa, a bárányparéj és a magyar sóballa által elviselt vakszikes foltok a legjellemzőbb szikes élőhely típusok, helyenként kiterjedt területen figyelhetők meg. A tavasszal még tocsogós ürmöspusztai növényzetben a sziki üröm és a sziki csenkesz mellett foltokban kamilla nyílik. A magasabban fekvő területek jelentős részét már szántóföldi művelésbe vonták. A Böddi széket övező löszalapú, lepelhomokkal borított hátak növényzetének számottevő része viszont ismereteink szerint fel nem szántott, úgynevezett ősgyep, kiemelkedő fajgazdagsággal. Ezeken a hátakon a védett orchideák között helyenként színváltozatokban is sokféle agárkosbor, illetve a poloskaszagú kosbor jelenik meg tavasszal seregesen. Szórványosan a fokozottan védett pókbangóval is találkozhatunk, ősszel pedig örvendetes módon egyre több helyről kerül elő füzértekercs. Löszpusztai jellemző növények a pillangósvirágúakat képviselő csüdfüvek közül a halványsárga virágú, védett érdes csüdfű és a lila zászlós csüdfű. Jellemző növények még a csattogó szamóca, a koloncos legyezőfű, és a védett fátyolos nőszirom. A Sós-ér egykori vonulatát szikerek rajzolják ki. E szikes lapályokat övező löszös hátakról a közelmúltban a védett réti őszirózsa egy nagyobb állománya került elő. A Sós-ér menti szikeseken különleges sókedvelő fajokkkal is találkozhatunk. A heverő sóballa, illetve a sziksófű, szórványosan fordul csak elő a Duna–Tisza közén, és országos kitekintésben is ritka, kontinentális elemei a magyar flórának.