Sóballa tanösvény

Tájkép

A Sóballa tanösvény a világviszonylatban egyedülálló pannon szikesek legfőbb elemét, a klasszikus fehér vizű szikes tavi vízi élőhely együttest és a környező szikes élőhelyeket, a jellemző növény és állatfajokat mutatja be élményszerűen közeli módon, a Böddi-szék peremén. A tanösvény nevét az endemikus, kizárólag pannon szikes tavak környezetében növekvő különleges növényfaj, a magyar sóballa (Suaeda pannonica) adta, mely növényfaj egyik legfontosabb élőhelye a Böddi-szék.

 

A tanösvény kiindulási pontja gépjárművel Dunatetétlen és Akasztó között a “Jani bácsi horgásztava” táblánál lekanyarova, míg kerékpárral szintén az 53-as főút kerékpárútjáról letérve közelíthető meg.

A tanösvény mentén 13 állványra kihelyezett szöveges és grafikai tartalommal ellátott ismeretterjesztő információs tábla alapozza meg a természeti értékek bemutatását. A közlekedést a szikes-vízi élőhelyeken a több szakaszban kiépített pallósor-rendszer összesen 350 m hosszúságban támogatja. Irányjelző táblák és kis méretű QR kódos táblák bővítik a tájékozódási, ismeretszerzési lehetőségeket. A tanösvény mentén két megfigyelő torony nyújt kilátást a szikestavi és szikespusztai tájra, melyek kiváló madármegfigyelő pontok is egyben. A látogatók kényelmét egy fedett és egy nyílt pihenőhely, míg a kerékpárok elhelyezését a tanösvény indulásánál kihelyezett és rögzített kerékpártároló segíti.

 

A Böddi-szék egyedülálló különlegessége, hogy itt tényleg nagyon közelről figyelhető meg az a szikes tavak élővilága. Ezen a területen ugyanis a szabadon látogatható megfigyelőtornyok nem a medertől távol, hanem közvetlenül a tó partján találhatók. Ha valaki igazán szerencsés, akkor a Böddi-széken akár húsz méterről is láthat például gulipánt.

A tanösvény mentén tavasszal és ősszel élénk a madárforgalom: partimadarak, több százas csapatokban gyülekező bíbicek, gulipánok, északról érkező partfutók, darvak és vadludak táplálkoznak és pihennek ilyenkor a Böddi-széken. A tanösvény névadó növénye, a magyar sóballa nyár végén és ősszel látható, szinte egyedüli növényként a fehér színű szikes mélyületekben.

Tanösvény nyomvonala térkép

Sóballa tanösvény: A tanösvény állomásai

Sóballa tanösvény

1 Sóballa tanösvény

A szikes tavak a Kárpát-medencében egykoron különösen jellemző vizes élőhelyeknek számítottak. A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen község határában található. A Felső-Kiskunsági szikesek, köztük a Böddi-szék is, a Kárpát-medence szikes vízi élőhelyei között előkelő helyet foglalnak el. A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi, szikes tavak között jelenlegi állapotában is meglehetősen nagynak számít, hiszen az ilyen jellegű, nyílt felszínű szikes tavak 18 százalékát teszi ki.
bővebben....
A Böddi-szék természetes vízjárásának helyreállítása

2 A Böddi-szék természetes vízjárásának helyreállítása

A belvízrendezés, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése, a területhasználat, a klimatikus változások kombinált hatásának köszönhetően a XIX. században 18.000 hektárra becsülthez képest a szikes tavak kiterjedése 86%-kal csökkent (kb. 2.500 ha) a Duna-Tisza közén a XX. század végére (Boros et al. 2013).
bővebben....
Gyepterületek helyreállítása

3 Gyepterületek helyreállítása

A Böddi LIFE program a vizes élőhelyek és a túzok élőhelyként is számon tartott vízgyűjtő terület helyreállítása részeként nagy gondot fordít a szántó és gyepterületek szegélyének pontosítására, egyes korábbi szántóterületek visszagyepesítésére. A helyreállítandó gyepterületek spontán visszagyepesedését nyár végén és ősszel szárzúzással, illetve kaszálással segítjük, mintegy 10 hektáron. Egyes helyszíneken a visszagyepesedést lucerna telepítése, mint köztes szántóföldi kultúra előzi meg.
bővebben....
Szikes vizes élőhely

4 Szikes vizes élőhely

A Böddi-szék a szikes tavak között igen különleges, mert története során nemcsak a csapadékból és a felszín alatti vízáramlásokból töltődött vízzel, hanem egy tekintélyesebb, bár időszakos szikes vízfolyás is táplálta. A Duna egykori árterületén a levonuló felszíni vizek változatos, a mikrodomborzati viszonyokhoz alkalmazkodó kisebb-nagyobb vízfolyásokkal hálózták be a Felső-kiskunsági tájat.
bővebben....
Gazdálkodás a szikeseken

5 Gazdálkodás a szikeseken

A természetrajzi, néprajzi és szociológiai kutatásokból kirajzolódott, hogy a Böddi-szék biológiai sokféleségének megőrzéséhez elengedhetetlen a természetes vízjárás helyreállítása és a legeltetéses állattartás visszahozása. A szikes tavak környékén korábban is az állattartás volt az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység. A szikes gyepek az itt lakók szerint is erre valók.
bővebben....
Szikes víz - édes víz

6 Szikes víz - édes víz

A szikes tavak ritkán haladják meg a félméteres mélységet. Olyan sekély vizűek, hogy a szél által keltett hullámok a tó fenekéig felkavarják a vizét. Ezért vizük zavaros, nem átlátszó, szürkésbarna, mondhatni tejeskávé színű. Ha megkóstolnánk vizüket, sósnak éreznénk. A vízben oldott só jellemzően a sziksó. A sziksó vizes oldatban lúgos kémhatású, a szappan egyik alapanyaga. A kiszáradó szikes tavak alján a kikristályosodott fehér só a szóda: (Na2CO3 + kristályvíz), más néven sziksó, amely nagy részben felelős a megismert sótartalomért és lúgosságért. Korábban a kivált sziksót, vagy szódát összesöpörték a tóparton és mosószóda készítésére hesználták. Nem csoda tehát, hogy a szikes tavak vize selymes tapintású, mint a szappanos víz, és ha erősen felkavarja a szél, akkor habzik. A legjobb állapotú szikes tavak vize szürkésfehér. A vizet a szél kavarja fel és az üledék teszi a vizet zavarossá. A szikes vizek zavarosságát egy külön erre a vizsgálatra készített korong belemerítésével végezzük. A szikes víz annál jobb állapotú, minél hamarabb eltűnik a szemünk elől a bemerített korong.
bővebben....
Az V. csatorna élővilága

7 Az V. csatorna élővilága

Gazdag hínárnövényzetét lebegő, alámerülő és legyökerező fajok alkotják. A csatornát övező nádas keskeny ugyan, de sokszínű állatvilágnak nyújt menedéket.
bővebben....
Halastavi gazdálkodás, halászat

8 Halastavi gazdálkodás, halászat

Az Akasztói halastórendszer 19 tóegységből áll, 1987-ben kezdődött meg a létesítése, 2000 óta üzemel jelenlegi formájában. A halgazdaság több halfaj szaporítását végzi, amelyek közül a ponty (Akasztói Szikiponty), amur, fekete amur, busa, süllő, harcsa és a keszeg félék extenzív, a harcsa, lénai tok, vágótok és kecsege intenzív tenyésztése zajlik. Horgászati, vadászati, és gasztronómiai funkciók színesítik a tevékenységek listáját. Az Akasztói Szikiponty Uniós oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (OEM) élelmiszer lett 2020-ban.
bővebben....
A szikes mocsári élővilág

9 A szikes mocsári élővilág

A szikes vizes élőhelyek egyes mélyebb, hosszabb ideig vízborította részein sziki nádas, azaz nád és a zsióka, vagy másik nevén sziki káka elegyes növényzete telepszik meg, mely teljesen eltérő élőhely, mint az édesvízi nádasok. E szikes mocsári élőhelyek számottevő természeti értékkel bírnak, melyek feltárása iránymutató a természetvédelmi célkitűzések kivitelezése során, azaz bizonyos arányú jelenlétük, fennmaradásuk a területen a biodiverzitás fenntartása, fejlesztése érdekében elengedhetetlen.
bővebben....
Szikesek mikrodomborzata

10 Szikesek mikrodomborzata

A szikeseken járva szembetűnő a talaj és a rajta megtelepedő növényzet mozaikos változatossága. A szikeseken a talaj, illetve növényzetbeli sajátságok a domborzati-szintbeli tulajdonságokkal szorosan összefüggnek. Akár néhány cm-es szintkülönbség a talajon teljesen átalakítja a talajtulajdonságokat és a növényzetet. A szikes élővilágban ez a változatosság természeti érték, a biodiverzitás változatosságának alapja.
bővebben....
Szikes növényzet, szikes élőhelyek

11 Szikes növényzet, szikes élőhelyek

A Böddi-széki gyepterületeket igen változatos élőhelytípusok alkotják. A szikes vízállások szegélyeit évenként változó széles sávban magyar sóballa és sziki bajuszpázsit alkotta szikes tavi iszapnövényzet lepi el nyár végére. A mederöblözetekben helyenként szikes mocsári növényzet húzódik meg. A zsiókás-nádasokra máshol oly jellemző kisfészkű aszat a Böddi-széken kevés helyen fordul elő.
bővebben....
A szikesek állatvilága

12 A szikesek állatvilága

Szongáriai cselőpók (Lycosa songoriensis): A szikes táj egyik jellemző pókfaja, bár nem kizárólag a szikeseken fordul elő. Ez hazánk legnagyobb pókfaja. Hálót nem készít, földbe vájt lyukakban él, ezért nem gyakran kerül a szemünk elé. Utódait a hátán hordozza, amíg azok önálló életre nem képesek. A védett sisakos sáska (Acrida ungarica) vastag csápjai, a csápokkal szinte azonos hosszúságúra elnyúlt feje, igen hosszú hátulsó lábai alapján más sáskákkal nem téveszthető össze.
bővebben....
A szikesek madárvilága

13 A szikesek madárvilága

A tél végén, a tartós fagyok elmúltával megjelennek az első visszatérő madarak a szikes tavakhoz. A bíbicek közül sokan költésbe is kezdenek márciusban, a pajzsoscankók akár néhány százas csapatai viszont csak megpihennek ezen a vidéken, mielőtt tovább folytatnák útjukat az északi fészkelőhelyeik felé. A piroslábú cankó jellegzetes füttyentései már egyértelműen jelzik a tavaszt.
bővebben....
További érdekességek I - vörösnyakú lúd

14 További érdekességek I - vörösnyakú lúd

A Böddi-szék és a környező szikes vízállások az őszi és téli időszakban kiemelt jelentőséggel bírnak a vadlúd fajok telelésében, a vizes élőhelyek kiváló pihenő területet kínálnak számukra. Az itt telelő számos vadlúd faj közül a vörösnyakú lúd természetvédelmi jelentősége kiemelkedő, fokozottan védett madárfaj. Hazánkban ritka, vonulási és telelési időszakban azonban a Böddi-széken is egyre rendszeresebben figyelhetőek meg egyedei.
bővebben....
További érdekességek II - Sordély

15 További érdekességek II - Sordély

A sordély a sármányfélék családjába tartozik, de a többi rokon fajhoz képest valamivel zömökebb, nagyobb termetű. Elterjedt költőfajunk. Rovarokkal és magvakkal egyaránt táplálkozik, télen viszont kizárólag gabona- és gyommagvakat fogyaszt. Fiókáit tücskökkel, hernyókkal, bogarakkal eteti. Egész évben megfigyelhető, állandó madarunk, télen csapatokba is verődhet.
bővebben....
További érdekességek III - Barna rétihéja

16 További érdekességek III - Barna rétihéja

Vizes élőhelyeinken egyik leggyakrabban megfigyelhető ragadozó madár. Jellemzően márciustól októberig figyelhető meg. Jellegzetes imbolygó repüléséről, V alakban tartott szárnyáról könnyen felismerhető. Tavasszal gyakran látható fészekrakáshoz gyűjtött hosszú nádszállal alacsonyan repülni a nádasok felett.
bővebben....

The copyright owners of photos, audio and video recordings and of illustrations are the authors. Any use of them is prohibited, unless a written permission is obtained from the author or the project manager.

Kiskunság National Park Directorate

Krisztina Kiri
project manager

Phone: +36-30/149-3181

E-mail address: kirik@knp.hu