Monitoring

A projekt keretében zajló monitoring tevékenység fő célja, hogy a rehabilitált és a természetvédelmi szempontú magas szintű legeltetéssel kezelt szikes vízi élőhelyek kedvező ökológiai állapotváltozását kimutassuk. Mivel a szikes vízi élőhelyek teljes ökológiai rendszerének javulását várjuk, sokrétű monitoring elemzés szükséges, hogy a rendszer minél többféle elemének egyidejű állapotváltozását detektálni tudjuk. A projekt eredményessége a teljes rendszerben bekövetkező pozitív állapotváltozással mérhető le.

  

A monitoring tevékenység az alábbi területekre terjed ki:

1. A nyílt szikes vízi élőhelyek hidrológiai és hidrobiológiai változóinak monitorozása

2. A Pannon szikes sztyeppek és mocsarak jelölő élőhely (1530) kiterjedésének és állapotának monitorozása

3. Madártani monitoring

4. Szocio-ökonómiai tanulmány

 

 

A nyílt szikes vízi élőhelyek hidrológiai és hidrobiológiai változóinak monitorozása

A monitorozási tervet a „Kárpát-medencei szikes tavak védelme” című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009–2010. évi, az egész Pannon ökorégióra kiterjedő szikes tó felmérési eredményei alapján határoztuk meg. E korábbi vizsgálatsorban az egész Kárpát-medencére kiterjedő állapotfelmérés célterületeit képező természetközeli állapotú jellegzetes szikes (szódás) tavak körét az alábbi ökológiai kritériumrendszerrel határozták meg:

  • Olyan sekély (átlagosan 0,2-2 m mély) állóvizek, melyek természetes eredetű (deflációs, eróziós, vagy szuffóziós) mederének több mint 1/3-át legalább időszakosan (asztatikus) nyílt víztükör, vagy hínaras borítja;

  • A meder időszakos kiszáradásakor az aljzaton elsősorban a karakter szikes tavi iszapnövényzet jelenik meg, úgy hogy a vízi és mocsári növényzet borítottsági százaléka tartósan (több éven keresztül) nem haladja meg az 50%-ot;
  • A szalinitás (sótartalom) éves átlaga minimum 1 g/liter;
  • A nátrium és hidrogén-karbonát ionok (sziksó/szóda) jelentős aránya (iononként minimum 20 egyenérték %) az oldott ásványi anyag tartalomban;
  • Sziki/szódás karakter élőhelyek, életközösségek és élőlények jelenléte.

A projektjavaslatban foglalt élőhely-rehabilitációs akciók e referencia-felmérésben meghatározott fenti kritériumrendszernek megfelelő élőhelyek kialakítását célozzák. Ennek megfelelően a hidrológiai és hidrobiológiai monitoring akció kiterjed a szikes tavak legfontosabb paramétereinek vizsgálatára, így többek között a vízmélység; Secchi átlátszóság; az összes lebegőanyag koncentrációja; a víz színe (platina-szín); az összes szerves szén (TOC) és oldott szerves szén (DOC) koncentrációja; a Fitoplankton tömege és összetétele; ill. a Mezozooplankton tömege és összetétele kerül meghatározásra a terepi és laboratóriumi vizsgálatok során.

 

A Pannon szikes sztyeppek és mocsarak jelölő élőhely (1530) kiterjedésének és állapotának monitorozása

A sótűrő növényzet a szikes puszták, szikes rétek, az időszakos vízborítással érintett vakszik és szikfok növényzet növénytársulásainak zonálisan elhelyezkedő rendszeréből tevődik össze. Az abiotikus környezeti tényezők változása befolyással van a zónák elhelyezkedésére. 

A tervezett élőhely-rehabilitációs beavatkozások hatása a szikes tómeder növényzetére, a szikes tavakra jellemző parti zonációsorra és a szikes pusztai vegetációra egyaránt kiterjed. Mind az élőhely-kezelési beavatkozások, mind a csatorna-áthelyezéssel meginduló pozitív vízkémiai változások a pannon szikes sztyeppek és mocsarak jelölő élőhelyek (1530) növénytársulásai kiterjedésének változását és a sziki zonációsorban elfoglalt helyzetük módosulását idézi elő.

 A botanikai monitoring keretén belül végzett feladatok:

1. A rehabilitációs beavatkozások átfogó hatásainak szemléltetése tematikus térképsorozattal
A térképezés során a 1530 jelölő élőhelyek komplex, élőhely-minősítési paraméterekkel végzett térképezése zajlik a projektidőszak alatt 3 alkalommal, a projekt indulási évében, a 3. évben és a projekt befejező évében. A térképezés GPS-es adatfelvétellel zajlik. Az élőhely-határok terepi rögzítését követően az adatokból térinformatikai adatbázis készül.
2. A rehabilitáció hatására a szikes zonációsor átrendeződésben bekövetkező változások elemzése
Állandó transzektek mentén a vegetáció összetételének vizsgálata a transzekt menti kvadrátokban észlelt összes előforduló növényfaj tömegesség-becslésével. A felvételezés során a szikesekre jellemző karakter és jellemző fajok elterjedési viszonyairól, a szikes zonációsorban adott időszakban elfoglalt helyzetéről kapunk képet.
3. A magas szintű legeltetés hatásainak célirányos monitorozása
A kezelési beavatkozások hatásának vizsgálatában általánosan alkalmazott módszer az ún. kizárásos területek kijelölése. A vizsgálat során a kezelésből kizárt terület, valamint a megegyező méretű előre kijelölt kezelt terület növényzetének összehasonlítása zajlik kvadrátokban, az előforduló növényfajok számbavételével és tömegesség becslésével.

  

Madártani monitoring 

A szikes tavak speciális ökoszisztémáiról szerzett korábbi tapasztalatok alapján ismert volt, hogy a madárvilág változásainak lényeges jelző értéke van az élőhely helyreállítási program hatékonyságának mérésében. 

Jól dokumentált volt az a tény is, hogy a gerinctelen vízi fauna és a táplálkozó madarak mennyisége és faji összetétele között létrejött szoros korreláció, egyik fő eleme a szikes tavak természetes ökoszisztémájának.
A fentiek alapján a madarak táplálkozó helyeinek dokumentálása (1) elengedhetetlen a természetvédelmi intézkedések hatásainak kiértékelésében. Mindezekhez a madarak táplálkozó csoportjainak rendszeres felmérése és térképezése szükséges.
A projekt eredményességét jól mutatná a fészkelő fajok folyamatos állomány növekedése (2) különösen a szikes tavak és azok vízgyűjtő területei vonatkozásában, így a bíbic (Vanellus vanellus), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a gulipán (Recurvirostra avosetta), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), s remélhetőleg a széki lile (Charadrius alexandrinus) vonatkozásában is, valamint az említett fajok további növekvő trendjei vagy stabilizációja a projekt lezárását követően. A fészkelő fajok állományfelmérése közvetlen számlálással és a revír térképezés módszerével zajlik.
Az átvonuló fajok állományváltozásainak monitorozása (3) egy további fontos jelzést adhat a projekt eredményeinek kiértékelésében.

 

Szocio-ökonómiai tanulmány

A tanulmány Dunatetétlen, Harta, Akasztó, Soltszentimre, Fülöpszállás, Szabadszállás településekhez tartozó szikes tavi és szikes pusztai élőhelyek tájhasználatát dolgozza fel.

 

Az elemzés részét képezi:

- a terület szocio-ökonómiai változásokra összpontosító tájtörténeti elemzése;

- a terület jelenlegi társadalmi-gazdasági elemzése;

- a tájhasználók tájhasználattal, különböző kezelési formákkal és különösképpen a terület által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos percepciói, a természetvédelemről alkotott véleménye;

- a tájhasználók elképzelése a terület társadalmi-gazdasági fejlesztéséről;

- a területre látogató turisták véleménye az ökoturizmus jelenlegi feltételeiről, illetve a területre látogatók és potenciális látogatók ökoturisztikai igényei.

A kutatás 2015. április és 2016. november 30. között zajlik.

Fontos feladat a területre látogatók látogatási céljainak megismerése,  a szikes tavak jelenlegi ökoturisztikai feltételeinek feltérképezése, fejlesztési igények felmérése és a lehetséges fejlesztési irányok kialakítása, mely vizsgálatot a területre látogató és potenciálisan a területre látogatók körében kérdőíves módszerrel végezzük.

Kérjük, amennyiben érdeklődik a szikes tavak természeti és táji értékei iránt, segítse munkánkat innen letölthető anonim online kérdőívünk kitöltésével!  Köszönjük!

 

A kutatás egyik fő tevékenysége a Felső-Kiskunsági Szikes tavak térségében élő aktív tájhasználók tájhasználattal, különböző kezelési formákkal és különösképpen a terület által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos percepcióinak, a természetvédelemről alkotott véleményének megismerése és feldolgozása, mely interjú készítésén alapul. 

The copyright owners of photos, audio and video recordings and of illustrations are the authors. Any use of them is prohibited, unless a written permission is obtained from the author or the project manager.

Kiskunság National Park Directorate

Krisztina Kiri
project manager

Phone: +36-30/149-3181

E-mail address: kirik@knp.hu