SÓBALLA TANÖSVÉNY
A Sóballa tanösvény a világviszonylatban egyedülálló pannon szikesek legfőbb elemét, a klasszikus fehér vizű szikes tavi vízi élőhely együttest és a környező szikes élőhelyeket, a jellemző növény és állatfajokat mutatja be élményszerűen közeli módon, a Böddi-szék peremén.
The project is supported by the financial contribution of
the LIFE+
fund of the European Union.
VIRTUAL WANDERING
GALLERY
PLANTS
Az V. csatorna élővilága
Gazdag hínárnövényzetét lebegő, alámerülő és legyökerező fajok alkotják. A csatornát övező nádas keskeny ugyan, de sokszínű állatvilágnak nyújt menedéket.
A mederfenéken a folyamatosan felhalmozódó és bomló vízi növényzet (hínárfélék és moszatok) miatt az évek folyamán szerves anyagban gazdag iszapréteg képződik. Az iszap élettér, mikroorganizmusok, felsőbbrendű szervezetek (pl. puhatestűek igen sok faja, férgek, rovarlárvák) lelnek otthonra benne.
Kedvező vízminőség esetén, az ilyen csatornákat faji sokszínűség és magas egyedszám jellemzi.
A fokozottan védett vidra (Lutra lutra) a csatornában gyakran előfordul, és időnként átjár a szomszédos halastavakra halat zsákmányolni. Prédáinak maradványaival a csatorna partján találkozni lehet.
A halállomány összetételét meghatározza a feltöltődés mértéke és a vízutánpótlás állapota. Az ilyen vizekben főleg keszegfélék (bodorka, vörösszárnyú keszeg, szélhajtó küsz), és a rájuk vadászó ragadozók (csuka, csapósügér) a gyakoriabbak, de előfordulnak nagyobb testű békéshalak (ponty, amúr) is.
Habár az V. csatornában változatos élővilág tud kialakulni, a környező szikes területek különlegessége, ritkasága messze felülmúlja azt.
Az alábbi információs táblán egérrel történő gördítéssel nagyíthatja a képet a részletek jobb láthatósága érdekében vagy a 
gombok használatával.
A nagyított kép mozgatásához tartsa lenyomva az egér bal gombját.
Az alaphelyzetbe való visszatéréshez kattintson a kis házikó 
ikonra,
míg a teljes képernyős nézet aktiválásához a négyzet alakú 
ikont használhatja, ami még részletesebb megjelenítést biztosít.
gombok használatával.
A nagyított kép mozgatásához tartsa lenyomva az egér bal gombját.
Az alaphelyzetbe való visszatéréshez kattintson a kis házikó ikonra,
míg a teljes képernyős nézet aktiválásához a négyzet alakú ikont használhatja, ami még részletesebb megjelenítést biztosít.
Sóballa tanösvény: A tanösvény állomásai
1 Sóballa tanösvény
A szikes tavak a Kárpát-medencében egykoron különösen jellemző vizes élőhelyeknek számítottak. A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen község határában található. A Felső-Kiskunsági szikesek, köztük a Böddi-szék is, a Kárpát-medence szikes vízi élőhelyei között előkelő helyet foglalnak el. A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi, szikes tavak között jelenlegi állapotában is meglehetősen nagynak számít, hiszen az ilyen jellegű, nyílt felszínű szikes tavak 18 százalékát teszi ki.
2 A Böddi-szék természetes vízjárásának helyreállítása
A belvízrendezés, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése, a területhasználat, a klimatikus változások kombinált hatásának köszönhetően a XIX. században 18.000 hektárra becsülthez képest a szikes tavak kiterjedése 86%-kal csökkent (kb. 2.500 ha) a Duna-Tisza közén a XX. század végére (Boros et al. 2013).
3 Gyepterületek helyreállítása
A Böddi LIFE program a vizes élőhelyek és a túzok élőhelyként is számon tartott vízgyűjtő terület helyreállítása részeként nagy gondot fordít a szántó és gyepterületek szegélyének pontosítására, egyes korábbi szántóterületek visszagyepesítésére. A helyreállítandó gyepterületek spontán visszagyepesedését nyár végén és ősszel szárzúzással, illetve kaszálással segítjük, mintegy 10 hektáron. Egyes helyszíneken a visszagyepesedést lucerna telepítése, mint köztes szántóföldi kultúra előzi meg.
4 Szikes vizes élőhely
A Böddi-szék a szikes tavak között igen különleges, mert története során nemcsak a csapadékból és a felszín alatti vízáramlásokból töltődött vízzel, hanem egy tekintélyesebb, bár időszakos szikes vízfolyás is táplálta. A Duna egykori árterületén a levonuló felszíni vizek változatos, a mikrodomborzati viszonyokhoz alkalmazkodó kisebb-nagyobb vízfolyásokkal hálózták be a Felső-kiskunsági tájat.
5 Gazdálkodás a szikeseken
A természetrajzi, néprajzi és szociológiai kutatásokból kirajzolódott, hogy a Böddi-szék biológiai sokféleségének megőrzéséhez elengedhetetlen a természetes vízjárás helyreállítása és a legeltetéses állattartás visszahozása. A szikes tavak környékén korábban is az állattartás volt az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység. A szikes gyepek az itt lakók szerint is erre valók.
6 Szikes víz - édes víz
A szikes tavak ritkán haladják meg a félméteres mélységet. Olyan sekély vizűek, hogy a szél által keltett hullámok a tó fenekéig felkavarják a vizét. Ezért vizük zavaros, nem átlátszó, szürkésbarna, mondhatni tejeskávé színű.
Ha megkóstolnánk vizüket, sósnak éreznénk. A vízben oldott só jellemzően a sziksó. A sziksó vizes oldatban lúgos kémhatású, a szappan egyik alapanyaga. A kiszáradó szikes tavak alján a kikristályosodott fehér só a szóda: (Na2CO3 + kristályvíz), más néven sziksó, amely nagy részben felelős a megismert sótartalomért és lúgosságért. Korábban a kivált sziksót, vagy szódát összesöpörték a tóparton és mosószóda készítésére hesználták. Nem csoda tehát, hogy a szikes tavak vize selymes tapintású, mint a szappanos víz, és ha erősen felkavarja a szél, akkor habzik. A legjobb állapotú szikes tavak vize szürkésfehér. A vizet a szél kavarja fel és az üledék teszi a vizet zavarossá. A szikes vizek zavarosságát egy külön erre a vizsgálatra készített korong belemerítésével végezzük. A szikes víz annál jobb állapotú, minél hamarabb eltűnik a szemünk elől a bemerített korong.
7 Az V. csatorna élővilága
Gazdag hínárnövényzetét lebegő, alámerülő és legyökerező fajok alkotják. A csatornát övező nádas keskeny ugyan, de sokszínű állatvilágnak nyújt menedéket.
8 Halastavi gazdálkodás, halászat
Az Akasztói halastórendszer 19 tóegységből áll, 1987-ben kezdődött meg a létesítése, 2000 óta üzemel jelenlegi formájában. A halgazdaság több halfaj szaporítását végzi, amelyek közül a ponty (Akasztói Szikiponty), amur, fekete amur, busa, süllő, harcsa és a keszeg félék extenzív, a harcsa, lénai tok, vágótok és kecsege intenzív tenyésztése zajlik. Horgászati, vadászati, és gasztronómiai funkciók színesítik a tevékenységek listáját. Az Akasztói Szikiponty Uniós oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (OEM) élelmiszer lett 2020-ban.
9 A szikes mocsári élővilág
A szikes vizes élőhelyek egyes mélyebb, hosszabb ideig vízborította részein sziki nádas, azaz nád és a zsióka, vagy másik nevén sziki káka elegyes növényzete telepszik meg, mely teljesen eltérő élőhely, mint az édesvízi nádasok. E szikes mocsári élőhelyek számottevő természeti értékkel bírnak, melyek feltárása iránymutató a természetvédelmi célkitűzések kivitelezése során, azaz bizonyos arányú jelenlétük, fennmaradásuk a területen a biodiverzitás fenntartása, fejlesztése érdekében elengedhetetlen.
10 Szikesek mikrodomborzata
A szikeseken járva szembetűnő a talaj és a rajta megtelepedő növényzet mozaikos változatossága. A szikeseken a talaj, illetve növényzetbeli sajátságok a domborzati-szintbeli tulajdonságokkal szorosan összefüggnek. Akár néhány cm-es szintkülönbség a talajon teljesen átalakítja a talajtulajdonságokat és a növényzetet. A szikes élővilágban ez a változatosság természeti érték, a biodiverzitás változatosságának alapja.
11 Szikes növényzet, szikes élőhelyek
A Böddi-széki gyepterületeket igen változatos élőhelytípusok alkotják. A szikes vízállások szegélyeit évenként változó széles sávban magyar sóballa és sziki bajuszpázsit alkotta szikes tavi iszapnövényzet lepi el nyár végére. A mederöblözetekben helyenként szikes mocsári növényzet húzódik meg. A zsiókás-nádasokra máshol oly jellemző kisfészkű aszat a Böddi-széken kevés helyen fordul elő.
12 A szikesek állatvilága
Szongáriai cselőpók (Lycosa songoriensis): A szikes táj egyik jellemző pókfaja, bár nem kizárólag a szikeseken fordul elő. Ez hazánk legnagyobb pókfaja. Hálót nem készít, földbe vájt lyukakban él, ezért nem gyakran kerül a szemünk elé. Utódait a hátán hordozza, amíg azok önálló életre nem képesek. A védett sisakos sáska (Acrida ungarica) vastag csápjai, a csápokkal szinte azonos hosszúságúra elnyúlt feje, igen hosszú hátulsó lábai alapján más sáskákkal nem téveszthető össze.
13 A szikesek madárvilága
A tél végén, a tartós fagyok elmúltával megjelennek az első visszatérő madarak a szikes tavakhoz. A bíbicek közül sokan költésbe is kezdenek márciusban, a pajzsoscankók akár néhány százas csapatai viszont csak megpihennek ezen a vidéken, mielőtt tovább folytatnák útjukat az északi fészkelőhelyeik felé. A piroslábú cankó jellegzetes füttyentései már egyértelműen jelzik a tavaszt.
14 További érdekességek I - vörösnyakú lúd
A Böddi-szék és a környező szikes vízállások az őszi és téli időszakban kiemelt jelentőséggel bírnak a vadlúd fajok telelésében, a vizes élőhelyek kiváló pihenő területet kínálnak számukra. Az itt telelő számos vadlúd faj közül a vörösnyakú lúd természetvédelmi jelentősége kiemelkedő, fokozottan védett madárfaj. Hazánkban ritka, vonulási és telelési időszakban azonban a Böddi-széken is egyre rendszeresebben figyelhetőek meg egyedei.
15 További érdekességek II - Sordély
A sordély a sármányfélék családjába tartozik, de a többi rokon fajhoz képest valamivel zömökebb, nagyobb termetű. Elterjedt költőfajunk. Rovarokkal és magvakkal egyaránt táplálkozik, télen viszont kizárólag gabona- és gyommagvakat fogyaszt. Fiókáit tücskökkel, hernyókkal, bogarakkal eteti. Egész évben megfigyelhető, állandó madarunk, télen csapatokba is verődhet.
16 További érdekességek III - Barna rétihéja
Vizes élőhelyeinken egyik leggyakrabban megfigyelhető ragadozó madár. Jellemzően márciustól októberig figyelhető meg. Jellegzetes imbolygó repüléséről, V alakban tartott szárnyáról könnyen felismerhető. Tavasszal gyakran látható fészekrakáshoz gyűjtött hosszú nádszállal alacsonyan repülni a nádasok felett.
The copyright owners of photos, audio and video recordings and of illustrations are the authors. Any use of them is prohibited, unless a written permission is obtained from the author or the project manager.
Kiskunság National Park Directorate
Krisztina Kiri
project manager
Phone: +36-30/149-3181
E-mail address: kirik@knp.hu